VOLT KENYÉRGYÁR ÉPÜLETÉNEK ÁTALAKÍTÁSA

 

Siófok, volt Kenyérgyár átalakítása

2010

 

Építészek:

Patartics Zorán, Sztranyák Gergely, Hajdu Veronika, Borbély Júlia 

 

Építész munkatárs: Gerse Dániel

Épületenergetika és épületgépészet:
Dr. Fülöp László

 

Tervpályázat

Díjazás: megvétel

 

 

Az adottság és a szándék

 

A terület és az elhagyott épület művészeti hasznosítása, átlényegítése értékteremtő. A létesítmény kulturális és közösségi, valamint fejlesztési szándékai professzionálisak. (Végre Magyarországon egy kulturális intézmény fejlesztését megelőzi a szerepének definiálása!)
 
A terület elhelyezkedése a tervezett közlekedési fejlesztések ellenére is problematikus:
  1. A település arcait megjeleníteni képes útvonalaktól távol esik >>> a közösségi tudatban való elhelyezés csak közvetett módon, marketing munkával lehetséges.
  2. A tervezendő létesítmény és környezetének építészeti léptéke feszültséget ébreszt.
  3. Az új létesítmény forgalma a közvetlen környezetét megterheli (elsősorban szomszédsági relációkban).
 
A meglévő épület értéke két oldalról közelíthető:
1. szellemi érték
2. fizikai (szerkezeti) érték
 
 
1. A szellemi érték
Egy kenyérgyár elhagyása és elhagyottsága negatív üzenetet közvetít >>> a hasznosítás, a tér, a ház továbbélése, átlényegülése és a közösségi, kulturális funkciók befogadása a kezelés pozitív üzeneteit jeleníti meg. A tett a közösség irányában bizalomépítő.
 
A ház szellemi értéke tehát a lehetőség, hogy felmutassa
  • a hasznosítás pozitív gesztusát, és
  • a folytonosságot azáltal, hogy az új épületben a régi szelleme tovább él, és ezzel
  • egyben el is fogadtassa a közösséggel a környezet léptékét meghaladó új épületet.
 
2. A fizikai (szerkezeti) érték
Az épület négy egysége képvisel értéket:
1: a központi csarnok,
2: a torony,
3: a fejépület (iroda)
4: kémény.
 
Ezen épületrészek épülhetnek be a tervezendő új épületbe. A mellék-traktusok és esetleges bővítmények szerkezeti adottságai nem alkalmasak az új funkciók kialakítására.
 
Az épület homlokzati falszerkezetei a mai hőtechnikai követelményeknek nem felelnek meg. A jelenlegi téglaburkolat nem tartható meg. Téglaburkolat csak új szerkezetként építhető.
 
A torony és a fejépület tartószerkezetei feltételezésünk szerint megtarthatók. A csarnok tartószerkezetéről nincs elegendő információ a megtarthatóság eldöntéséről, de megítélésünk szerint inkább a szerkezet karaktere képvisel értéket, mint műszaki tulajdonságai – valószínűsítjük, hogy az átépítésből adódó többletterheket nem viseli el.
 
A szellemi és a szerkezeti értékek szerencsésen egybeesnek, azonos épületrészek(b)en mutatkoznak meg. A négy elem megítélése azonban kétféle:
  • A torony, a kémény és a fejépület esetében a látványban való átörökítés igénye jelentkezik, míg
  • a csarnok esetében a belső tér megélése az átörökítendő alapélmény.
A meglévő épület értékét hordozzák, és átörökíteni képesek:
  • a torony, a kémény és a fejépület tömege és karaktere
  • a tégla és beton architektúra, vagyis az anyaghasználat
  • a csarnok térélménye.
A feladat alapkonfliktusa, hogy az értékeket hordozó elemek közül a tömegelemek és a tér élménye a lényegesen jelentősebb új léptékű épületben miként élhetnek tovább.

 

 

[...]

 

 

 

 

 

A koncepció

 

Az alapállás hármassága: ÁTÖRÖKÍTÉS – TOVÁBBÉPÍTÉS – TERJEDÉS.
 
Az eszközök hármassága: KERETRENDSZER – TETŐ-LEPEL – TÉGLAFAL.
 
 

 

 

A megtartás értéke és mértéke
A torony és a fejépület megtartását evidenciának tekintjük. A csarnok megtartásának mibenléte azonban elemzést és értelmezést kíván. A szerkezetet a jelen helyen megtartani nem tűnik ésszerűnek: a geometriáját módosítani célszerű, a terhelhetősége kétséges.
 
A jelen állapotában a használat az épület sajátosságait tudomásul veszi, és a ház ilymódon használható. Az új elvárásoknak azonban nem feleltethető meg, a megtartás értéke nincs arányban a lemondásokkal.
 
Kérdés: mi jelenti a tér megtartását – a szerkezet megtartása, vagy a jelenlegi karakter megőrzése?
 
A mi válaszunk: A tartószerkezet karaktere, és a térszervezés jellege őrzi azt az értéket, amelynek megjelenítése a folytonosság érzetét kelti.
 
Az építés
A meglévő teret nem zárvánnyá tesszük, hanem az épület alapelemének tekintjük. A vasbeton keretszerkezetet kiterjesztjük, és szétterítjük, az eredeti épület raszterét folytatva. Ebből jön létre az a tartószerkezeti rendszer, amely az egész épületet, és a beépítés módját meghatározza. A meglévő csarnok tetőidomát idézve, sokszorozva, többször hajtott lepelként határozzuk meg az épület tetejét, melyet a vasbeton keretrendszer hord. E rendszerben a zárt felületeket, elválasztó falszerkezeteket külső oldalon tégla, belső felületein festett falszerkezetek adják.
 
Az építés ilyen szerkesztése olvashatóan magában hordja az előzményt: az eredeti épület főhajóját.
 
A terek a fent leírt szerkezeti renden belül, a lehatárolás különböző eszközeivel jönnek létre. Az épület belső térrendszerében a szerkezet olvashatósága a koncepció és az épület megértését támogatja.
 
A homlokzatok a szerkesztésből és az égtájak jelentette kihívásokból fakadóan alakulnak egy- vagy többrétegűvé, transzparensek, árnyékoltak, avagy zártak.
 
A keleti és nyugati homlokzatok sajátossága, hogy a terek kifelé való megmutatkozása változatos képet produkál, annak függvényében, hogy a függőleges árnyékoló lamellák a napállást miképpen követik. A lamellák plasztikája, és az ebből adódó fénytörések képzőművészeti felületként a vízfelületet idézik meg, és ezzel teremtenek kötődést a Balatonhoz.

 

 

  

 

Ütemezés

 

A koncepciónk eleve alkalmas arra, hogy a két ütem voltaképpen a továbbépítés mértéke szerint különbözzék csak, azaz az első ütemben a továbbépítés az egyik raszter mentén megáll, majd a második ütemben folytatódik. Az első ütemben a torony körüli udvar egyik oldala átjárható kulissza. A második ütemben a továbbépítés által ez az udvar átriummá válik. Az első ütem keleti homlokzatán alkalmazott árnyékolószerkezet a második ütem homlokzatán újra felhasználásra kerül. Kellően pontos kivitelezés esetén ez részben a homlokzati üvegszerkezetekre is igaz lehet.
 
Az első ütemben a későbbi bővítés helyén átmenetileg kertfelület épül, mely szabadtéri kiállítások befogadására is alkalmas.
 
A telken belüli parkoló az első ütemben csupán felszíni, felette a parkolólemez csak a második ütemben épül meg. A parkoló építmény zöld befuttatása a zöldfelületi egyenleg miatt is csak a második ütemben válik szükségessé, mivel az első ütemben még a beépítés kisebb, a második ütemben épített épület helyén még kertfelület van.

 

 

[...]

 

 

A fenntartható építészet és a ház

 

A fenntartható építészettel kapcsolatban ma még a paradigmák csak alakulóban vannak. A tegnapi állítások sokszor holnapra elbizonytalanodnak. Az viszont nem lehet kétséges, hogy a fenntarthatóság holisztikus szemlélete a jövő szempontjából kulcskérdés. Az épület energetikai koncepcióját a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartva készítettük el.

 

A koncepció ismertetése előtt fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a fenntarthatóság viszonylagos fogalomrendszer – mindig csak az adott lehetőségek figyelembe vételével lehet helyes válaszokat adni. És amit nem lehet eléggé hangsúlyozni: a fenntarthatóság első számú alapelve felismerni, és jól meghatározni a valós szükségleteket. [...]

 

A terv egyik – a meglévő adottságokból és a fenti elvekből fakadó – energetikai megoldásaként itt csak egyet említünk: a házba foglalt kéményt a szellőző rendszer elszívó kürtőjeként hasznosítjuk. A kürtőhatás adott, és jelentősen csökkenti a gépészet működtetésének igényét. [...]