ÁTALAKÍTÁS

 

Szemely
Meglévő, oldalhatáron álló családi ház
Koncepcióterv
2011

 

Építész: Patartics Zorán

 

Korábbi átalakítás (meglévő állapot) tervezője:
Ifj. Szilágyi Sándor

 

Építész munkatársak: Ozsvárt András, Varga János

 

Tervező:
Horváth és Patartics Építész Iroda Kft

 

 

 

Az eredeti épületet a kilencvenes évek közepén alakították át, illetve bővítették, három generáció, de mindössze négy családtag számára. (Tervező: Ifj. Szilágyi Sándor) A család tagjai mindannyian felnőttek. A nem szokványos családi összetétel a terek közös és elkülönült használatának speciális formáit kívánja meg. Az építtetőben a korszerűsítés, felújítás igénye kapcsán merült fel a használat felülvizsgálata, átalakítása.

   10,  

 

Az első beszélgetéseket követően alapvető funkcionális problémákra derült fény, melyek közül a legfontosabbak:

  • Az alapterület jelentős része kihasználatlan, átjáró zónaként működik.
  • A funkciók, lakóegységek kapcsolatai, pozícióik nincsenek összhangban a használattal (zaj, kilátás, tájolás, funkcionális csoportosítás).
  • Az épület és a kert között sem értékelhető funkcionális, sem vizuális kapcsolat nincs. A kert a lakókomfortban nem hasznosul.
  • A nappali (közös) élet terei nem alkotnak súlypontot a ház rendszerében.

 

A terv készítése arra irányult, hogy feltárjuk a problémákat, és megvizsgáljuk az érdemi átalakítás, átlényegítés ésszerű lehetőségeit, és annak következményeit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

+   +   +   +   +   +   +   +   +   +   +   +   +   +   +

 

 

 

Tervismertető műleírás
(készült az építtető számára, döntés előkészítés céljából)
 
 
A probléma megközelítése
 
A koncepciótervben azt az elvet követtük, hogy megvizsgáljuk, mi volna a használati igényekhez legjobban igazodó építészeti megoldás. Természetesen tudomásul vesszük az épület adottságait, de ugyanakkor felvállalunk az első megközelítésben merésznek, vagy túlzottnak tűnő bontásokat is. Törekszünk minden szempontot figyelembe venni, és első megoldásként olyan javaslatot tenni, ahol a beavatkozás a lehető legnagyobb mértékben képes új minőséget létrehozni. Az ezen túli beavatkozások véleményünk szerint nem vezetnének további jelentős eredményekre, az ennél jelentősebb bontások, átépítések költsége már nem volna ésszerű. Az ennél kisebb mértékű beavatkozások viszont jelentős lemondásokkal járnak, vagyis mértéktartóbb átépítéssel a koncepciótervben megmutatkozó előnyök nem közelíthetők meg.
 
 
A szerkezeti beavatkozás mibenléte, mértéke
 
A kívánt funkcionális átalakításhoz az alábbi jelentős szerkezeti beavatkozások szükségesek:
  • A leglényegesebb beavatkozás a tető teljes elbontása. Amennyiben a faanyag épnek bizonyul, úgy az új tetőben részben felhasználható.
  • A délkeleti sarok (az új nappali) falainak nagyméretű megnyitása.
  • A leendő nappaliban a belső – részben meglévő – kiváltás átalakítása.
  • A jelenlegi lépcső megszüntetése.
  • Új lépcső kialakítása.
  • A pince megközelítésének átalakítása.
 
Az épület északi és a nyugati részeiben törekedtünk a legtöbb szerkezet változatlan megtartására, mert azok átépítése jelentős haszonnal nem járna. Így igyekeztünk a jelentős beavatkozásokat itt ellenpontozni.
 
A földszint (balra) és az emelet (jobbra) tervezett alaprajza

   51,   52,   53,   54,   55,   56,   57,   18b,   19b,   20b,   21b,   22b,  

 

A szerkezeti döntések indokai
 
A nagy beavatkozások kérdéseit három meghatározó szempontrendszer alapján vizsgáltuk elsősorban:
 
  1. Az épület az átalakítás után feleljen meg az új funkcionális igényeknek, így főként váljanak alkalmassá terei és térkapcsolatai. A szükséges téralakítások és megnyitások (terek között, valamint a kert, terasz felé) a tartószerkezetek jelentős átalakításával valósíthatók csak meg, ugyanis a meglévő szerkezetek további terhelhetősége a jelen állapotukban nem biztosítható.
     
  2. Az épület átépítése során meg kell felelni a vonatkozó, az elmúlt években jelentősen megszigorított energetikai-hőtechnikai követelményeknek. Az előírások olyan jelentős hőszigetelés kialakítását teszik szükségessé, ami a meglévőktől alapvetően eltérő szerkezeti megoldásokat kíván.
     
  3. A jelenlegi épület az érvényben lévő szabályozási előírások keretei között ma már nem volna megépíthető, ugyanis sok szempontból meghaladja a megengedett mértéket. Az átalakítás során csak olyan változtatás eszközölhető, ami a jelenlegi állapothoz képest nem jelent növekedést, illetve amiben az átalakítással érintett szerkezet megfelel az előírásoknak. (Példának okáért a jelenlegi tetőn az ablakok csak úgy volnának növelhetők, ha azokat a tetőbe besüllyesztjük, vagy síkablakként építjük meg.)
 
 
A fenti szempontrendszerek főként a tetővel kapcsolatban vetnek fel alapvető kérdéseket, ugyanis a jelenlegi szerkezetet nagymértékben kellene felvastagítani, ugyanakkor a megnyitások érdekében nagyméretű kiváltásokkal megbolygatni. Ezeknek a szempontoknak a jelenlegi szerkezet csak olyan jelentős beavatkozásokkal volna megfeleltethető, ami már alig különbözik az új tető építésétől. De míg az új tető esetén közel ideális tereket lehet létrehozni, addig a jelenlegi tető megtartása esetén a terek kapcsán komoly erényekről kellene lemondani. E miatt az új tető építését tartjuk jobb és hatékonyabb megoldásnak. Ebben az esetben a hőtechnikai követelmények kielégíthetők, sőt a felső szint felett új vasbeton födém létesítésével az épület nyári melegedése is nagymértékben csökkenthető. Az új tetőben a terek és a térkapcsolatok kialakíthatósága is kedvezőbb.
 
A másik jelentős beavatkozási terület a földszint délkeleti sarka, a tervezett új nappali. Itt ugyanis jelenleg nagyon sűrű a tartószerkezet, amelyet olyan mértékben ki kell váltani, hogy a nappali érdemben egy térként működhessen, az épület új, valóban központi tereként. A beavatkozás mértékét kedvezőbbé teszi, hogy itt jelenleg részben fafödém konstrukció van.
 

Funkcionális és térbeli kialakítás
 
A funkciók elrendezésében, a terek alakításában három alapvető összefüggést vezettünk végig:
  1. Jöjjenek létre új életterek, a ház új központi tércsoportjai, és ezzel együtt új minőségek.
  2. A különböző használatú zónák, épületrészek közötti szabályozható kapcsolatok rendszerét, vagyis hogy szükség esetén a terek szépen, nagyvonalúan kapcsolódhassanak egymáshoz, de egyszersmind arra is legyen lehetőség, hogy szétválaszthatók legyenek.
  3. A belső terek és a kert között igazi, élő kapcsolatok jöjjenek létre.
 
A földszinten az új nappali, a konyha és a terasz alkotnak hármas egységet. A terasz a terekhez a fedett részével kapcsolódik, a kert felé pedig nyitottá válik. A nappali élet így egy helyre koncentrálódik, a jelenlegi zegzugos térkapcsolatokat átlátható terek együttese váltja fel.
 
A kert és a ház között valós kapcsolatok keletkeznek. A kert beszűrődik a belső terekbe, megélhetővé válik.
 
A szülők földszinti szobái, valamint a vendégszoba blokkot alkotnak. A nappalival való kapcsolatuk egy gardróbbal bélelt, központi közlekedővel megoldott. Ebbe csatlakozik az emeletre vezető lépcső is. Az elkülönülést szükség esetén a bútorszerű ajtók csukásával lehet biztosítani. A hálózóna éppúgy leválasztható, mint az emelet, vagy ez előtér. Ugyanezek azonban egybe is nyithatók. A háznak ez egy lényegi eszköze: a betervezett faanyagú, bútorokba integrált ajtók, mobil felületek nyitásával és csukásával a terek más-más módon kapcsolhatók, vagy éppen elválaszthatók. Ezzel a ház nem kényszeríti rá magát a családra, hanem alkalmazkodni tud a mindenkori, akár változó igényekre is.
 
Az emeleten a helyiségek helyzete a jelenlegihez képest felcserélődik. A nappali a nyugati oldalra, a háló a keletire kerül. A helyiségeknek ez kedvező tájolást biztosít, valamint a háló a zavartalanabb kerti oldalra néz.
 
A központi helyzetű lépcső és az emeleti konyha fentről természetes megvilágítást kap. Ettől az épület magja mindig világos lesz, és ez pozitívan befolyásolja a terek hangulatát, érzetét. Természetesen ezt a bevilágítást nyáron árnyékolni kell, átmeneti időszakban viszont hőnyereséget eredményez. Nyáron az éjszakai szellőztetés hatékonyságát növelheti, ezzel kedvezőbb légállapotokat teremt az épületben.
 

Az épület külső átlényegülése
 
Az átalakítással az épület hagyományos tetőformát kap, amely a faluba való illeszkedését javítja. A jelenlegi tetőforma idegen.
 
Az új tető az előírásoknak is megfelelően kerámia anyagú, és vele csatlakozóan az északi és déli homlokzat is a tetővel azonos megjelenésű homlokzatburkolatot kap. Ezzel az épület új bőrt kap, amely egyszerre oldalfal és tető is. Így egyetlen gesztussal egy nagyon erős archetípust idézünk meg, amely szinte időtől és divatoktól független.
 
A hátsó épületszárny és a ház között az előtetőt átépítjük, mivel a két épület csatlakozásában helyezkedik el a központi szereppel bíró új terasz, és ennek fedett része értelemszerűen a helyiségek előtt alakítandó ki.
 
A formák alakítása során arra törekedtünk, hogy a két épület közötti különbségek, a hátsó épület alárendeltsége csökkenjenek.
 
Az autó behajtó áthelyezését tervezzük, de ezt a jelenlegi tervek nem ábrázolják. Erre vonatkozón a geodézia birtokában tudunk majd tervet készíteni.